Mindannyian tudjuk, milyen érzés félni, és azt is, hogy a félelem egyszer csak elmúlik. A sötét utcán egyedül mész haza, és észreveszed, hogy valaki szintén megy az utcán. Megijedsz, félsz egy kicsit (főleg, ha előző este krimit néztél a Netflixen) – aztán olyan helyre érsz, ahol már többen vannak, és megnyugszol. A szorongás az valami más. Állandó, tartós és képes nagyon megnehezíteni az életet a legegyszerűbb helyzetekben is. A szorongás egy mélyebb, állandó aggódás és belső feszültség.
A szakirodalom különbséget tesz szorongás és szorongásos zavar között. Az előbbit érezhetjük este sötétben az utcán, és a világos megkülönböztetés kedvéért ezt a bekezdés elején félelemnek neveztem. A mélyen és konstans módon jelenlévő állandó szorongás a szorongási zavar – a továbbiakban ezt nevezem az egyszerű érthetőség kedvéért szorongásnak.
Kívülről nézve minden rendben van. Dolgozol, intézed a dolgaidat, beszélgetsz másokkal, mosolyogsz is, belül azonban állandó készenlétben vagy, mintha az életedben bármelyik pillanatban történhetne valami, amire muszáj előre felkészülnöd?
És ilyenkor gyakran kérdezed magadtól, hogy miért nem tudod egyszerűen abbahagyni az aggódást?
Jogos a kérdés, hiszen általában te magad is látod, hogy nincs közvetlen veszély, sőt azt is tudod, hogy nem old meg semmit, ha este újra és újra végiggondolod, mi romolhat el. Mégis úgy érzed, mintha a gondolataid nem kérnének engedélyt.
A szorongás nem gyengeség. Megismétlem: a szorongás nem azt jelenti, hogy gyenge vagy túl érzékeny vagy, és azt sem, hogy nem tudod kezelni az életet.
A szorongás eredetileg egy védelmi rendszer része. Akkor lép működésbe, amikor a tested vagy az elméd veszélyt érzékel. Ilyenkor felgyorsulhat a szívverésed, megfeszülhetnek az izmaid, nyugtalanná válhatsz, nehezebben tudsz figyelni. A szervezeted lényegében azt üzeni: figyelj, készülj fel, valami fontos történik.
Ez a rendszer valódi veszélyhelyzetben nagyon hasznos. Ha például hirtelen fékezned kell vezetés közben, nincs időd hosszasan mérlegelni. A tested gyorsabban reagál, mint ahogyan tudatosan végiggondolnád a helyzetet.
A gond akkor kezdődik, amikor ez a belső riasztó túl gyakran kapcsol be. Amikor egy e-mail vagy egy rövid üzenet a főnöködtől, egy enyhe testi tünet vagy egy közelgő találkozó ugyanolyan erős belső reakciót indít el, mintha valódi baj lenne. Ilyenkor nem maga a helyzet terhel meg a legjobban, hanem az, amit a helyzet jelenteni kezd számodra.
Nem maga a jelen helyzet a nehéz
Képzeld el, hogy kapsz egy üzenetet a munkahelyedről: „Holnap beszélnünk kell.”
Ez önmagában még nem jelent semmit. A téma lehet egy egyszerű egyeztetés egy új feladatról vagy egy adminisztratív kérdésről, vagy még az is lehet, hogy meg akarnak dicsérni.
Mégis, ez az egy mondat könnyen beindíthat valamit benned.
Ennek ellenére rögtön elindítod a belső mozit:
„Biztos baj van.”
„Talán elégedetlenek velem.”
„Mi lesz, ha elveszítem a munkámat?”
„Hogy fogom megoldani?”
Egyetlen bizonytalan helyzetből néhány perc alatt egész jövőbeli forgatókönyvet írhatsz a fejedben, a tested pedig úgy reagál erre, mintha ezek a dolgok már most történnének.
Miért teszed ezt? Azért, mert a jelen pillanatban történtekhez régebbi élmények, félelmek és megtanult következtetések is hozzákapcsolódnak.
Lehet, hogy valamikor az életed során azt tanultad meg, hogy csak akkor vagy biztonságban, ha mindent kézben tartasz. Lehet, hogy gyakran kellett alkalmazkodnod mások hangulatához, vagy lehet, hogy korábban valóban váratlan veszteség, betegség, csalódás vagy anyagi veszteség ért.
Ezekből könnyen kialakulhatnak olyan belső szabályok, mint:
- „Mindig résen kell lennem.”
- „Ha nem készülök fel mindenre, baj lesz.”
- „Nem hibázhatok.”
- „Nekem kell megoldanom mindent.”
- „Ha elengedem a kontrollt, szétesik az életem.”
Ezek a gondolatok nem mindig tudatosak. Gyakran csak azt veszed észre, hogy nem tudsz megnyugodni.
Az aggódás csapdája
A szorongás egyik legtrükkösebb része, hogy az aggódás sokszor hasznosnak tűnik. Úgy érezheted, ha előre végiggondolsz minden lehetőséget, akkor felkészült leszel, vagy ha sokat foglalkozol egy problémával, talán nem ér váratlanul; vagy ha újra ellenőrzöd, biztosan nem hibázol.
Ha átnézed még egyszer az e-mailt, újra kiszámolod a kiadásokat, megkérdezel valakit, hogy biztosan nem haragszik-e rád, az rövid távon akár tényleg meg is nyugtathat. Egy pillanatra tényleg csökken a feszültség, az agyad viszont ebből könnyen azt tanulja meg, hogy valóban veszély volt, és csak az ellenőrzés, az aggódás vagy az elkerülés mentett meg, ezért legközelebb még gyorsabban küldi ugyanazt a riasztást, és hopp, már létre is jön az ördögi kör:
Bizonytalanság – aggodalom – testi feszültség – ellenőrzés vagy elkerülés – rövid megkönnyebbülés – még több szorongás.
Például valaki fél attól, hogy rosszul lesz egy boltban. Egyszer talán valóban megszédült, amikor fáradt vagy éhes volt, úgyhogy legközelebb már a bolt gondolatától is elkezdheti észrevenni, hogy gyorsabban ver a szíve és mondjuk melege van, és ezt veszélyként értelmezi. Ettől még jobban megijed, majd inkább nem megy be.
Rövid távon megkönnyebbül, hosszú távon azonban a bolt egyre nagyobb fenyegetéssé válhat.
Nem kell minden gondolatnak hinned
A szorongó gondolatok általában nagyon meggyőzőek, mert nem úgy érkeznek, mint egy semleges ötlet, hanem sürgetően, képekkel, kellemetlen testi érzésekkel együtt.
„Mi van, ha baj lesz?”
„Mi van, ha nem bírom ki?”
„Mi van, ha elrontok valamit?”
Ilyenkor nem mindig működik az, hogy megpróbálod gyorsan pozitív gondolatokkal lecserélni őket. A „ne gondolj rá” tanács aztán meg végképp még több belső küzdelmet hoz.
Ha viszont ilyenkor azt mondod magadnak, hogy „oké, most éppen szorongó gondolataim vannak”, azzal máris egy kis távolságot teremtesz a szorongást okozó gondolat és önmagad között, mert ezzel azt is mondod, hogy nem a jövőt látod, tehát nem azt, hogy az a bizonyos félelmetes dolog tényleg be fog következni – egyszerűen csak van egy gondolatod.
Nem kell rögtön megoldanod, nem kell rögtön elhessegetned a félelmedet.
Csak kérdezd meg magadtól:
- Mi az, amit tényleg tudok ebben a pillanatban?
- Mi az, amit csak feltételezek?
- Van most konkrét teendőm, vagy csak próbálom előre megélni a jövőt?
- Mit mondanék egy hozzám közel álló embernek, ha ő szorongana ebben a helyzetben?
Ez nem varázslat, és nem kapcsolja ki azonnal a szorongást, de segíthet abban, hogy ne automatikusan kövesd minden gondolatod utasítását.
A változás nem erőből történik
A szorongásból való kilépés nem úgy történik, hogy „összeszeded magad”, sokkal inkább úgy, hogy megérted, mi zajlik benned.
Milyen helyzetekben kapcsol be a belső riasztó? Mitől félsz valójában? Mit próbálsz mindenáron megelőzni? Milyen régi tapasztalatok, hiedelmek vagy belső szabályok tarthatják fenn ezt az állandó készenlétet?
Már az is sokat változtathat, ha nem ellenségként nézel a szorongásodra. Nem kell szeretned, és nem kell beletörődnöd sem, de ha megérted, hogy valamilyen módon védeni próbál téged, könnyebb lehet másként reagálni rá.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a félelem és a szorongás között?
A félelem egy konkrét helyzethez kötődik, és amikor a helyzet elmúlik, vele együtt elmúlik ez az érzés is. A szorongás ezzel szemben tartós belső feszültség és aggódás, ami akkor is jelen van, amikor nincs közvetlen veszély. Olyan, mintha a belső riasztód akkor is szólna, amikor már rég nincs mitől tartani.
Milyen testi tünetekkel járhat a szorongás?
Amikor a belső riasztó bekapcsol, a tested úgy reagál, mintha veszélyben lennél: felgyorsulhat a szívverésed, megfeszülhetnek az izmaid, nyugtalanná válhatsz, és nehezebben tudsz figyelni. Előfordulhat, hogy melegséget vagy enyhe szédülést is érzel. Ha a testi tünetek erősek, újak vagy tartósak, mindig érdemes orvossal is kivizsgáltatni őket.
Miért nem tudom abbahagyni az aggódást, ha tudom, hogy nincs valódi veszély?
Mert az aggódás mögött gyakran régi tapasztalatokból született belső szabályok állnak, például „mindig résen kell lennem” vagy „nem hibázhatok”. Ezek nem a tudatos gondolkodásod szintjén működnek, ezért a józan belátás önmagában nem kapcsolja ki őket. Amíg ezek a minták a háttérben ott vannak, a tested továbbra is úgy reagálhat, mintha veszélyben lennél.
Mit tehetek, amikor rám tör egy szorongó gondolat?
Ahelyett, hogy elhessegetnéd, mondd azt: „most éppen szorongó gondolataim vannak”. Ez egy kis távolságot teremt közted és a gondolat között. Utána kérdezd meg magadtól, mi az, amit ténylegesen tudsz a helyzetről, és mi az, amit csak feltételezel. Ez nem szünteti meg azonnal a szorongást, de segít, hogy ne kövesd automatikusan minden gondolatodat.
Segíthet a ThetaHealing, ha állandó készenlétben élek?
A ThetaHealing konzultáción azokkal a mélyebb hiedelmekkel és belső szabályokkal dolgozunk, amelyek fenntarthatják a folyamatos készenlétet. Ehhez mindketten egy mélyen ellazult, mégis éber tudatállapotba lépünk, amelyben könnyebben elérhetővé válnak a tudattalan minták. Ha most ismerkedsz a módszerrel, a ThetaHealing kezdőknek szóló útmutatójában részletesen leírtam, hogyan működik. Hogy nálad a ThetaHealing, a lélektisztítás vagy ezek kombinációja a legjobb választás? Egy konzultációban általában ezek és más eszközök kombinációjával dolgozunk, neked nem kell választanod a módszerek között. Nem orvosi és nem pszichológiai módszer, nem gyógyít és nem diagnosztizál. Ha a szorongásod erős vagy tartósan rontja az életminőségedet, fordulj orvoshoz vagy pszichológushoz is.
Mi segíthet, ha a fejem egyszerűen nem tud leállni?
Ha úgy érzed, hogy a gondolataid folyamatosan pörögnek, az Access Bars és testkezelések is segíthetnek abban, hogy a tested és az elméd mélyen ellazuljon. A kezelés során a fejen található 32 pontot érintem meg gyengéden, fekvő helyzetben. Ez fizikai érintést igényel, ezért személyesen, Grazban és Balatonfüreden érhető el. Hogy mit élhetsz át közben, arról az első Access Bars kezelésről szóló cikkben írtam bővebben.
Hol érhetők el a konzultációk és kezelések?
Személyesen Grazban és Balatonfüreden dolgozom. A ThetaHealing, a lélektisztítás és a Mentál Training program online, videóhíváson keresztül is ugyanolyan teljes értékű, így bárhonnan elérhetsz. Az árakról és a részletekről az Árak és információk oldalon olvashatsz, időpontot pedig a kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül kérhetsz.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi, pszichiátriai vagy pszichoterápiás segítséget. Ha a szorongás erős, tartósan rontja az életminőségedet, vagy önsértő gondolataid vannak, kérj személyre szabott szakmai támogatást.